Örök kérdés a zöldülés során, hogy mik azok a termékek, amelyek könnyen kiválthatóak környezetbarát alternatívákkal úgy, hogy közben a hatásról sem kell lemondanunk. Van jó pár olyan kozmetikum, amire létezik hatásos zöld alternatíva - akár fillérekből, és akár saját kezűleg készítve. A szúnyogriasztó például ilyen.

Nem új-keletű felfedezés, hogy a különböző szúnyogriasztó készítmények egészségre gyakorolt hatásai nem túl jótékonyak. A bőrre fújható permetek okozhatnak irritációt, és allergiás reakciókat. A lakásban, vagy kültéren használható, elektromos, vagy füstölős megoldások pedig légúti irritációt, asztmás tüneteket idézhetnek elő. Fontos tudni, hogy az elektromos szúnyogriasztóként árusított termékek valójában összetételüknél fogva rovarölő szerek, amelyek az emberre, és a természetbe kijutva a vízi élővilágra nézve is mérgezőek. Ezért érdemes inkább riasztással élni, mintsem irtással. 

Sokan a szúnyoggyérítésben látják a vérszívóktól való szabadulás egyetlen kulcsát. Erről viszont tudnunk kell, hogy az egyik legagresszívabb megoldás, ami létezik. A gyérítés során idegmérget szórnak szét a levegőben, ami nem szelektív, azaz nem válogat, és nem csak a szúnyogokat, de sok más rovarfajt, így beporzó méheket is megöli. Arról nem is beszélve, hogy a fertőzött rovarok elfogyasztásával madarak is az irtás áldozatául esnek, ami hosszú távon az ökológiai egyensúly teljes felborulásához vezet. Éppen ezért ne várjunk erre az egresszív eljárásra, hanem törekedjünk kíméletesebb módszerek alkalmazására. 

A szúnyogriasztók legfőbb hatóanyagai:

a DEET, a pikaridin (egy enyhébb DEET), az etil-butil-acetil-aminopropionát, és a P-mentán-3,8-diol. Hatékonyságban és veszélyességben is körülbelül ezt a sorrendet lehet felállítani. Ezek a kémiai vegyületek a rovarok számára kellemetlen szagúak, és mérgezőek, ezért elkerülik őket. Meghatározott koncentrációban mindegyik anyag veszélytelennek tekinthető, de érzékenység esetén okozhatnak problémákat.


Illóolajok

A természetes összetételű termékeknek és a házikencéknek bejáratott riasztó hatóanyagai az illóolajok. Minden házi kence készítésekor az első lépés, hogy meg kell győződnünk róla, nem okoz-e az illóolaj, vagy a termék irritációt vagy allergiás reakciót. Bár az illóolajok természetes anyagok, ám töménységük miatt roncsoló hatásuk lehet, ezért nagyon fontos a megfelelő hígítás, és a bőrünk ismerete. Nyáron oda kell figyelnünk az illóolajok fényérzékenyítő hatására is. A potenciális napkárosodást elkerülendő, inkább a ruhánkra fújjuk a szúnyogriasztót. 

A legextrémebb fotoszenzibilizáló hatású illóolaj a bergamott. Tűszúrás-szerű, visszafordíthatatlan fehér foltokat okoz a bőrön, amennyiben nap éri.

A házi kencék hatóideje kétségtelenül kevesebb lesz, mint egy DEET-tel készített kémiai terméké, ám ezért kárpótoljon bennünket a tény, hogy egy sokkal kíméletesebb, egyszerűbb összetételű, és gyakorlatilag bármikor, saját kezűleg elkészíthető szúnyogriasztót használunk.

Fontos azért azzal is tisztában lennünk, hogy bár a kíméletes DIY riasztószerek itt Európában hatékonyak, de a trópusi égövre tett látogatáshoz érdemes lehet egy agresszívabb terméket beszereznünk.

Bevált szúnyogriasztó a szobában elhelyezett levendulacsokor, és az illóolajok párologtatása is. A belsőleges szúnyogriasztásra pedig jó módszer a mentatea fogyasztása. Lehetőség szerint válasszuk inkább ezeket az alternatívákat a vegyi összetételű készítmények helyett.

Forrás: Natgeo, TVE, Aromax

Megjegyzések
* Az email nem lesz publikálva a weboldalon.